A normál flóránk mellett időről időre obligát patogén baktériumok is kolonizálhatják bőrünket vagy nyálkahártyáinkat, betegség okozása nélkül. Az alábbi összefoglaló erről az úgynevezett tünetmentes hordozásról próbál képet adni.
A spontán bakteriális peritonitis az ascites spontán primer infekcióját jelenti. Az ascitesszel kórházba kerülő máj-cirrhosisos betegek körében igen gyakori; előfordulása legalább 10%, de egyes irodalmi adatok 20%-ra is becsülik. Az esetek egyharmad részében a kórkép rendkívül alattomos, szinte tünetmentes. Kezelés nélkül mortalitása 90%, míg adekvát kezeléssel a halálozás 20%-ra csökkenthető. SBP kialakulása esetén a betegek várható egyéves túlélése 30–50%, kétéves túlélése 25–30%.
Egy kis esetszámú vizsgálat szerint a hüvelyi ösztradiol tabletta jelentős változásokat okoz a posztmenopauzális nők hüvelyi mikrobiotájában, bár a kellemetlen tüneteket nem enyhíti.
Az elmúlt időszakban történtek olyan változások és vannak olyan új információk a katéterviseléssel kapcsolatban, melyeknek gyakorlati jelentőségük van, és segíthetik az egyes osztályok és társszakmák munkáját. A felhasznált adatok a Pécsi Tudományegyetem Urológiai Klinikájának adatbázisán és gyakorlatán alapulnak, melynek kialakításához az Európai Urológus Társaság (EAU) és az Amerikai Urológus Társaság (AUA) ajánlásait vettük figyelembe és próbáltuk alkalmazni. Emellett részt vettünk a hazai, az országos tisztifőorvos által kibocsátott módszertani levél összeállításában is. Jelenleg a hólyagkatéterekkel összefüggő húgyúti fertőzések megelőzésére aktualizált és érvényes módszertani levél is létezik.
Az infektív endocarditis a korszerű antibakteriális kezelés és az időben végzett szívsebészeti beavatkozások ellenére napjainkban is jelentős halálozással járó megbetegedés. Az endocarditisek megelőzése ezért kitüntetett jelentőségű. Az endocarditis antimikrobás profilaxisára vonatkozó nemzetközi ajánlások sokat egyszerűsödtek az elmúlt évek során.
Az új koronavírus, vagy ismertebb nevén a „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2) napjainkig több mint 237 millió megbetegedést és több mint 4,8 millió ember halálát okozta világszerte. A súlyos és kritikus lefolyású „koronavírus betegség 2019” (COVID-19) magas mortalitással járó fertőző betegség. A betegség miatt kórházi ápolásra szoruló betegek között (az enyhe, közepesen súlyos és súlyos kategóriában) a társinfekciók (mind bakteriális, mind virális, mind fungális) aránya alacsony a kórházi osztályos felvételkor.
A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restriktív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy kezelése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.
A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az életmódbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganattípusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.
Napjaink fontos kérdése, hogy a szervezet immunitását hogyan befolyásolhatjuk táplálkozásunkkal, különösen a COVID-19 világjárvány idején. Az immunrendszer kulcsfontosságú szereplő a fertőzések patogenezisében. A pandémia idején különösen figyelnünk kell olyan mikro- és makrotápanyagok bevitelére, esetleg pótlására, melyek bizonyítottan részt vesznek az immunrendszer támogatásában és a fertőzések kockázatának csökkentésében. A védekezési stratégia része az immunitás szabályozásában és működésében vezető szerepet játszó mikrobiom egészségének és ellenállásának fenntartása is.
A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.